Kerékpáros közlekedés Budapesten

Összefoglaló

Az emberiség évszázadokig gyalog, illetve lóval közlekedett. Rövidebb távra előbbi, hosszabbra utóbbi kínált megoldást, s mindez a kis területek napi megtételének idején elégséges is volt.

Az ipari forradalmak egyéb lehetőségeket is biztosítottak, és nagyjából ebben az időben jelent meg egy, a meghajtás szempontjából igazán egyedi megoldás: a kerékpár őse. Az emberi meghajtású jármű látszólag jól elférhetett volna gépek korában is, mégis sokáig háttérbe szorult.

A státuszszimbólumként is működő gépjármű a XX. század urává vált, gyerekek és felnőttek használták és használják egyaránt a mindennapokban. Magyarországon a Kádár-korszakban is népszerű volt a kerékpáros közlekedés, noha az infrastrukturális alapjai sem akkor, sem a rendszerváltozást követő évtizedekben nem alakultak ki hazánkban. A 90-es évek végétől kezdődően azonban a közlekedéstervezés szemléletváltozása lassú változásokat indított el a kerékpáros úthálózat fejlesztése terén, sajnos azonban Nyugat-Európa országaival és nagyvárosaival összehasonlítva még mindig hatalmas a lemaradásunk. 

Jelen elemzés ismerteti az ide vonatkozó, igen szűkös felmérések adatait, bemutatja a kerékpáros úthálózat fejlesztésének ütemét, a MOL Bubi megjelenését. Célja az átfogó kép biztosítása eme nem mindennapi közlekedési eszköz életén át.

A dokumentum készítője a BP Műhely Kutatási és Elemzési Igazgatóság Közlekedési szakterületért felelős munkacsoportja.

Dokumentum hierarchia: Alapdokumentum és háttérdokumentum

Az alapdokumentumok a BP Műhely legrészletesebb szakmai anyagai: egy-egy városi témát vagy altémát több évtizedes távlatban, történeti és fejlődési összefüggéseiben mutatnak be, sok adattal, háttérrel és magyarázattal. Céljuk, hogy a döntéshozók és a város iránt érdeklődők teljes képet kapjanak egy terület működéséről, problémáiról és hosszú távú folyamatairól.

Ezzel szemben a különböző háttérdokumentumok gyorsabban készülő, aktuális kérdésekre reagáló szakmai összefoglalók. Ezek terjedelmük és mélységük szerint különböznek: a közepes háttéranyagok már szerkezeti elemzést és iránytűt adnak a megoldások felé; a rövid háttéranyagok tömören, a lényeget kiemelve mutatják be egy friss helyzet vagy téma szakmai hátterét; míg a legrövidebb adat/háttér-közlések a médiában felbukkanó, gyors magyarázatot igénylő ügyekhez adnak világos és közérthető kapaszkodókat.