Budapest védett természeti területei

Összefoglaló  

Budapest kiemelkedő értéke, erőforrása a nagyszámú és nagyterületű védett természeti terület, illetve természeti emlék. Ezek ismertetése, feldolgozása alapvető fontosságú a későbbi stratégiai tervezés, illetve döntések megalapozásához. 

Budapest jelentős természeti értékekkel rendelkezik: a budai hegyvidék kopársziklagyepei és erdői, a Duna menti ártéri élőhelyek, valamint a pesti oldal kisvízfolyásai és láprétjei mind a városi zöldinfrastruktúra gerincét adják. E dokumentum azzal a céllal készült, hogy átfogó, közérthető és hivatkozásokkal alátámasztott képet adjon a fővárosi védett területekről, jogi státuszukról, természetvédelmi jelentőségükről, fenyegetéseikről és a javasolt kezelési irányokról.  

A természetvédelemről hazánkban az 1996/LIII. törvény rendelkezik, amely meghatároz országos, illetve helyi (fővárosi) jelentőségű területi és egyedi védelmet. Budapesten 11 országosan védett, valamint 35 helyi (fővárosi) védettségű természetvédelmi terület található, összesen nagyjából 2.000 hektáron, a védettségre érdemes területeknek ez nagyjából a fele. (Érdemes megjegyezni, hogy a fővárosi helyi védett területek és természeti emlékek száma a rendeletmódosításoktól függően változhat.) Ezek a védett területek nem csak értékesek, hanem rendkívül változatosak is, hegyvidéki erdők, sziklagyepek, ártéri erdők, szikes tavak, mocsarak tartoznak ebbe a körbe. 

A természetvédelmi területek mellett ún. természeti emlékek is megtalálhatók Budapesten. Ezek pontszerű értékek, jellemzően idős fák, vagy földtani alapszelvények. Országos védelem alatt 2 db, helyi (fővárosi) védelem alatt 9 db ilyen emlék áll. Az első védetté nyilvánító rendeletek a huszadik század első felében születtek, nagy védetté nyilvánítási hullám történt az 1970-es, majd 1990-es években, végül 2013-ban. A legutóbbi védetté nyilvánítások 2023-2024 fordulóján történtek.  

A dokumentum készítője a BP Műhely Kutatási és Elemzési Igazgatóság Környezetvédelmi, zöldfelületi szakterületért felelős munkacsoportja.

Dokumentum hierarchia: Alapdokumentum és háttérdokumentum

Az alapdokumentumok a BP Műhely legrészletesebb szakmai anyagai: egy-egy városi témát vagy altémát több évtizedes távlatban, történeti és fejlődési összefüggéseiben mutatnak be, sok adattal, háttérrel és magyarázattal. Céljuk, hogy a döntéshozók és a város iránt érdeklődők teljes képet kapjanak egy terület működéséről, problémáiról és hosszú távú folyamatairól.

Ezzel szemben a különböző háttérdokumentumok gyorsabban készülő, aktuális kérdésekre reagáló szakmai összefoglalók. Ezek terjedelmük és mélységük szerint különböznek: a közepes háttéranyagok már szerkezeti elemzést és iránytűt adnak a megoldások felé; a rövid háttéranyagok tömören, a lényeget kiemelve mutatják be egy friss helyzet vagy téma szakmai hátterét; míg a legrövidebb adat/háttér-közlések a médiában felbukkanó, gyors magyarázatot igénylő ügyekhez adnak világos és közérthető kapaszkodókat.