Budapest erdőterületei
Összefoglaló
Jelen alapdokumentum célja kettős: egyrészt bemutatja a budapesti erdőterületek kiterjedését, tulajdonosi és kezelési hátterét, valamint a vonatkozó jogszabályi és stratégiai keretet; másrészt áttekinti a főváros erdőfejlesztési akcióterületeit és a tervezett beavatkozások megvalósulásának aktuális állapotát.
A dokumentum ezáltal megalapozhatja a fővárosi és kerületi döntéshozók, az erdőgazdálkodási és várostervezési szakma, valamint az állami partnerek – köztük a Pilisi Parkerdő Zrt. és az illetékes minisztérium – kijelölési, fejlesztési és ütemezési döntéseit.
A városok zöldfelületi rendszerének kiterjedése és minősége a városlakók fizikai, mentális egészségét és közérzetét nagymértékben befolyásolja. Az egészséges környezetet a városi zöldinfrastruktúra biztosítja. A zöldfelületi rendszer meghatározó eleme az erdő. A városi erdő, mint klimaxtársulás az adott ökológiai körülmények között a lehető legdiverzebb, legnagyobb produktivitású társulás, mely az ökoszisztéma-szolgáltatások teljes tárházát nyújtja a városlakók számára.
Az erdő ma már nem csak gazdálkodási terület, különösen nem egy nagyváros környezetében. Az urbanizáció, a városias életmód felébreszti az emberben a természet utáni vágyódást, ebből fakadóan az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt a városszéli és városközeli erdők turisztikai forgalma. A fővárosi erdők éves látogatottsága meghaladja a 10-12 millió főt. Az erdők ökoturisztikai fejlesztései új megközelítést képviselnek az erdőgazdálkodás és környezetalakítás területén. Ezek a beavatkozások nem pusztán funkcióbővítések, hanem komplex társadalmi-ökológiai folyamatokat generálnak, amelyek az ember és a természet kapcsolatának új lehetőségeit jelentik. A városi erdők ökoturisztikai fejlesztésének sikeréhez nagymértékben hozzájárul, ha az érintett lakosság elköteleződik a projekt céljai mellett, melynek következtében újfajta, bensőséges kapcsolatot alakulhat ki a városlakók és a természet között. Ezzel párhuzamosan a természetközeli rendezés újfajta szemléletet követel meg a várostervezésben, az erdőgazdálkodásban. A gazdasági racionalitáson alapuló beavatkozások helyett egyre nagyobb szerepet kapnak az ökoszisztéma-alapú megközelítések.
Meg kell említenünk azt is, hogy krízishelyezetekben az erdészeti táj stratégiai jelentőségű terület, amely a fát, mint megújuló energia- és nyersanyagforrást biztosítja.
Mindezek alapján az erdőterületek a város jövőjének kulcsterületei. Ezért az alábbi alapdokumentum kiemelten fontos, mind a döntéshozók, mind a várostervező-urbanisztikai szakma számára, de a nagyközönség is haszonnal tudja tanulmányozni.
A dokumentum készítője a BP Műhely Kutatási és Elemzési Igazgatóság Környezetvédelmi, zöldfelületi szakterületért felelős munkacsoportja.
Az alapdokumentumok a BP Műhely legrészletesebb szakmai anyagai: egy-egy városi témát vagy altémát több évtizedes távlatban, történeti és fejlődési összefüggéseiben mutatnak be, sok adattal, háttérrel és magyarázattal. Céljuk, hogy a döntéshozók és a város iránt érdeklődők teljes képet kapjanak egy terület működéséről, problémáiról és hosszú távú folyamatairól.
Ezzel szemben a különböző háttérdokumentumok gyorsabban készülő, aktuális kérdésekre reagáló szakmai összefoglalók. Ezek terjedelmük és mélységük szerint különböznek: a közepes háttéranyagok már szerkezeti elemzést és iránytűt adnak a megoldások felé; a rövid háttéranyagok tömören, a lényeget kiemelve mutatják be egy friss helyzet vagy téma szakmai hátterét; míg a legrövidebb adat/háttér-közlések a médiában felbukkanó, gyors magyarázatot igénylő ügyekhez adnak világos és közérthető kapaszkodókat.