Átláthatósági kérdések a fővárosi drogprevenciós támogatások körül (2019–2025)

Összefoglaló

A 2019–2025 közötti időszak fővárosi drogprevenciós támogatásainak vizsgálata rávilágít egy olyan területre, ahol a közpénzek tervezése és tényleges felhasználása között tartós és rendszerszintű eltérés mutatkozik. Bár a költségvetési rendeletekben minden évben külön nevesítették a „Drogprevenciós Keret céltartaléka” (916202) című előirányzatot, a dokumentumok tanúsága szerint számos évben nem történt tényleges kifizetés, vagy ha történt is, annak kedvezményezettjei és céljai nem azonosíthatók nyilvános forrásból.

Különösen problémás, hogy a fővárosi rendeletek több évben sem tartalmaztak információt arról, hogy a céltartalékról a „Drogprevenciós kiadások” (844602) címre történő átcsoportosítást tényleges kifizetés követte-e. Ezzel együtt a beszámolók és zárszámadások is rendre hiányosan dokumentálják a kiadási cím alatt teljesült támogatásokat. A tájékoztató mellékletek nem tartalmaznak információt a támogatott szervezetekről, a támogatási célokról, illetve a megvalósult szakmai tevékenységekről.

A közgyűlési rendeletek alapján 2019 és 2022 között jellemzően évi 20 millió forint került betervezésre drogprevenciós céltartalékként. A 2023–2024-es időszakban ez az összeg már korábban áthozott maradványként jelent meg, 2025-re pedig egyáltalán nem szerepelt forráskeret a drogprevenció támogatására. Ez a tendencia ellentétes mind az egészségpolitikai célkitűzésekkel, mind a társadalmi elvárásokkal, különösen egy olyan időszakban, amikor a fővárosi középiskolások körében ismételten nő a droghasználat előfordulása.

A támogatási rendszer gyakorlati működése alapján a következő főbb problémák azonosíthatók:

• Támogatási döntések dokumentáltságának hiánya: A döntéshozó – főpolgármester – jogszabályi felhatalmazással rendelkezik a céltartalék felhasználásáról, ám a döntések és azok indoklása nem hozzáférhetők.
• Transzparencia hiánya: A támogatási kedvezményezettek listája, a támogatott programok szakmai tartalma és azok eredményei hiányoznak az éves beszámolókból és közérdekű adatokból.
• Szakmai elszámoltathatóság korlátjai: A drogprevenció terén végzett tevékenységek értékelése nem történt meg, a stratégiai tervezés és után követés jelei nem láthatók.
• Közpolitikai visszalépés: A 2025. évi fővárosi költségvetés már egyáltalán nem tartalmaz keretet a drogprevenciós támogatásokra, amely nem csupán pénzügyi, hanem közpolitikai elértéktelenedésre is utal.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a drogprevenciós céltartalék és kiadások rendszeres megjelenése a költségvetésekben nem párosult tényleges támogatási tevékenységgel. Az átláthatóság hiánya rendszerszintű, és hosszabb távon a főváros szakmai hitelességét, valamint a drogmegelőzésre irányuló civil kapacitások fenntarthatóságát is veszélyezteti.

A közpénzek felhasználásának hatékonysága, valamint a társadalmi bizalom megőrzése érdekében javasolt:

• A támogatási döntések és kifizetések nyilvános, tételes közzététele.
• A BKEF javaslataira épülő eljárásrend közzététele és nyomon követése.
• A támogatott szervezetek és programok szakmai értékelésének bevezetése.
• A drogprevenciós keret újratervezése, érdemi támogatási programként történő működtetése.

Az átláthatóság biztosítása nem csupán adminisztratív kérdés, hanem a közpénzfelhasználás legitimitásának és a megelőzés hatékonyságának alapfeltétele.

A dokumentum készítője a BP Műhely Kutatási és Elemzési Igazgatóság Költségvetési és gazdálkodási szakterületért felelős munkacsoportja.

Dokumentum hierarchia: Alapdokumentum és háttérdokumentum

Az alapdokumentumok a BP Műhely legrészletesebb szakmai anyagai: egy-egy városi témát vagy altémát több évtizedes távlatban, történeti és fejlődési összefüggéseiben mutatnak be, sok adattal, háttérrel és magyarázattal. Céljuk, hogy a döntéshozók és a város iránt érdeklődők teljes képet kapjanak egy terület működéséről, problémáiról és hosszú távú folyamatairól.

Ezzel szemben a különböző háttérdokumentumok gyorsabban készülő, aktuális kérdésekre reagáló szakmai összefoglalók. Ezek terjedelmük és mélységük szerint különböznek: a közepes háttéranyagok már szerkezeti elemzést és iránytűt adnak a megoldások felé; a rövid háttéranyagok tömören, a lényeget kiemelve mutatják be egy friss helyzet vagy téma szakmai hátterét; míg a legrövidebb adat/háttér-közlések a médiában felbukkanó, gyors magyarázatot igénylő ügyekhez adnak világos és közérthető kapaszkodókat.