A fővárosi droghelyzet

Összefoglaló 

Budapest drogpolitikai stratégiája az elmúlt években elsősorban ártalomcsökkentés-alapú megközelítésre épült. Az e területen felhalmozott szakmai anyagok és intézményi értékelések ugyanakkor arra utalnak, hogy ez a megközelítés önmagában nem bizonyult elegendőnek a szerhasználat városi szintű mérséklésére. A nyílt közterületi szerhasználat, valamint az ehhez kapcsolódó szociális, közbiztonsági és közegészségügyi kockázatok jelenléte több kerületben is érezhető problémává vált.  

A Budapesti Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (BKEF) tagjainak összetételében és működésében is jelentős változások történtek, a szereplők közötti koordináció – különösen a rendészeti és az egészségügyi szféra irányába – meggyengült. A rendelkezésre álló adatok és a helyi tapasztalatok alapján indokolt egy olyan drogellenes politikai koncepció kialakítása, amely kiegyensúlyozott módon kapcsolja össze a megelőzés, a közterületi rend fenntartása és a rehabilitációs szolgáltatások megerősítésének szempontjait. 

Az alapdokumentum célja, hogy tárgyszerű áttekintést adjon Budapest droghelyzetének aktuális kihívásairól, bemutassa a fővárosi drogpolitikai kereteket és szakmai javaslatokat fogalmazzon meg egy jövőbeli stratégia kialakítására a szakemberek és a döntéshozók számára.  

Szakmai megfontolások 

• A kábítószerrel összefüggő problémák nem kizárólag szociálpolitikai jellegűek, hanem közegészségügyi és közrendvédelmi kihívásokkal is összefonódnak. 

• A jelenlegi stratégia arányeltolódása az ártalomcsökkentés irányába nem eredményezett észlelhető visszaesést sem a nyílt drogfogyasztásban, sem a kereskedelmi tevékenységben. 

• A közterületi szerhasználat hatásai több helyszínen megnövekedett lakossági panaszokkal, fertőzésveszéllyel és közrendzavarokkal járnak együtt. 

• Indokolt egy hárompilléres drogellenes politikai szemlélet kialakítása: megelőzés – közrendvédelem – rehabilitáció. 

• A BKEF újjászervezése és a szakpolitikai koordináció kiszélesítése, különösen az állami és a rendészeti szereplők bevonásával, elengedhetetlen. 

• A civil és szakszervezeti együttműködés továbbra is kulcsfontosságú, ugyanakkor a közterületek biztonságos használatának biztosítása alapvető közérdek. 

A dokumentum készítője a BP Műhely Kutatási és Elemzési Igazgatóság Humán szakterületért felelős munkacsoportja.

Dokumentum hierarchia: Alapdokumentum és háttérdokumentum

Az alapdokumentumok a BP Műhely legrészletesebb szakmai anyagai: egy-egy városi témát vagy altémát több évtizedes távlatban, történeti és fejlődési összefüggéseiben mutatnak be, sok adattal, háttérrel és magyarázattal. Céljuk, hogy a döntéshozók és a város iránt érdeklődők teljes képet kapjanak egy terület működéséről, problémáiról és hosszú távú folyamatairól.

Ezzel szemben a különböző háttérdokumentumok gyorsabban készülő, aktuális kérdésekre reagáló szakmai összefoglalók. Ezek terjedelmük és mélységük szerint különböznek: a közepes háttéranyagok már szerkezeti elemzést és iránytűt adnak a megoldások felé; a rövid háttéranyagok tömören, a lényeget kiemelve mutatják be egy friss helyzet vagy téma szakmai hátterét; míg a legrövidebb adat/háttér-közlések a médiában felbukkanó, gyors magyarázatot igénylő ügyekhez adnak világos és közérthető kapaszkodókat.