Budapest nagyparkjai
Összefoglaló
Budapest öt nagy történeti közparkja – a Margitsziget, a Városliget, a Népliget, a Gellérthegy és az Óbudai-sziget – a város zöldinfrastruktúrájának gerincét alkotják. Jelen áttekintés bemutatja e nagyparkok kialakulását, jelenlegi állapotát és jövőbeni kihívásait, különös tekintettel a városvezetés felelősségére és a közpolitikai összefüggésekre.
A tanulmány rávilágít, hogy Budapest zöldfelületi rendszere összvárosi jelentőségű erőforrás, amely egyszerre szolgálja a városökológiai egyensúlyt (mikroklíma szabályozás, biodiverzitás) és a lakosság életminőségét (rekreáció, közösségi terek).
A nagyparkok történeti elemzése feltárja: e területek a 19. és 20. század folyamán sokféle – gyakran ellentmondásos – funkciót és beavatkozást éltek meg, ami a zöldfelület csökkenésével járt (például a Városligetben a múzeumok és intézmények építése). Ugyanakkor a szocialista korszakban volt példa tudatos parkfejlesztésre a városi terhelés csökkentése érdekében (ilyen volt a Népliget bővítése az 1970- es években).
A jelenlegi helyzetre jellemző, hogy Budapest lakói számára átlagosan csupán megközelítőleg 6 m² közpark jut fejenként – elmaradva az ajánlott 9 m²-től –, ami indokolja a stratégiai fejlesztéseket.
A dokumentum készítője a BP Műhely Kutatási és Elemzési Igazgatóság Környezetvédelmi, zöldfelületi szakterületért felelős munkacsoportja.
Dokumentum hierarchia: Alapdokumentum és háttérdokumentum
Az alapdokumentumok a BP Műhely legrészletesebb szakmai anyagai: egy-egy városi témát vagy altémát több évtizedes távlatban, történeti és fejlődési összefüggéseiben mutatnak be, sok adattal, háttérrel és magyarázattal. Céljuk, hogy a döntéshozók és a város iránt érdeklődők teljes képet kapjanak egy terület működéséről, problémáiról és hosszú távú folyamatairól.
Ezzel szemben a különböző háttérdokumentumok gyorsabban készülő, aktuális kérdésekre reagáló szakmai összefoglalók. Ezek terjedelmük és mélységük szerint különböznek: a közepes háttéranyagok már szerkezeti elemzést és iránytűt adnak a megoldások felé; a rövid háttéranyagok tömören, a lényeget kiemelve mutatják be egy friss helyzet vagy téma szakmai hátterét; míg a legrövidebb adat/háttér-közlések a médiában felbukkanó, gyors magyarázatot igénylő ügyekhez adnak világos és közérthető kapaszkodókat.